Napkollektorok...

A napkollektor napjaink egyik legkorszerűbb és leghasznosabb épületgépészeti berendezése. A napkollektor a napenergia felhasználásával hőenergiát állít elő, amelyet fűtésre és vízmelegítésre egyaránt alkalmazhatunk. A napkollektor éppen ezért rendkívül hasznos találmány, és emellett az üzemeltetéséért nem kell fizetnünk semmit. A napkollektor fizikai elve is nagyon egyszerű. Maga a napkollektor tehát egy olcsó berendezésnek számít. A napkollektor esetében a hőcserélő közeg, a levegő, ám a folyadék is alkalmas erre a célra.

hétköznapi ember a napkollektor elvét, gyakran összetéveszti a napelemmel. Ez ugyanazon elven működik, ámde más célra szolgál. A napelem ugyanis a napsugárzást nem hővé alakítja át, hanem villamos energiává. A napkollektor fényelnyelő részét, abszorbernek hívják. Az abszorber egyébként matt fekete színű és a fény nem visszaverő festékkel bevont. Köztudott, hogy a fekete szín elnyeli a hőt és a fényt, ezért is alkalmazzák a fekete színnel bevont alkatrészt. A napkollektor által gyűjtött hőenergiát általában egy vízzel teli csövön vezetik el a ház belső terébe, amely sok esetben szivattyúval történik. Napos időjárás estében általában 1-2kW erősségű sugárzás jut a napkollektor minden egyes négyzetméterére. Az éves magyarországi napsugárzás 1négyzetméteren naponta átlagosan 3,2kW körül mozog.

A napkollektor kissé részletesebb működési elve a következő. A sötét színű (fekete) általában tükrök segítségével is megvilágított napkollektor elnyeli a napsugarak által adott hőt és ezt közvetíti a hő közvetítő folyadéknak. A napkollektor működését egyébként egy erre a célra kialakított állandó készenlétben lévő automatika ellenőrzi, amely a megfelelő kapott hőmérsékletnél elindítja a szivattyút. Az egész rendszert végül egy nyomás szabályzó egészíti ki. A hő cserélőből is könnyedén nyerhetünk egyébként vizet, amelyet a fűtési célra felhasználhatunk. A lég kollektor is egy igen hasznos találmány napjainkban. Ez a fűtéstechnika is egyre több épületnél tere nyer. A lég kollektor olyan napkollektor, amely a levegő fűtésére használható közvetlenül. Hasonlít illetve, majdnem azonos a szoláris légfűtéssel egyébként.

A levegő a napkollektor belsejében jár. A levegő mozgását a legtöbb esetben ventillátorok biztosítják. Ezen típusú napkollektor esetében is megtalálható a szabályzó, amely akkor lép működésbe, ha a rendszer hőfoka elérte azt a szintet amely a kellő fűtéshez szükséges. Ez a fajta napkollektor is nagyon hasznos, amelyet szintén elsősorban fűtésre használnak, de vannak egyéb cső hálózatokkal kombinált típusok amelyek meleg vizet állítanak elő. A napkollektor legtöbb esetben függőlegesen van felszerelve a házak falára ugyanis a téli nappályát figyelik. Az utóbbi napkollektor üzemeltetési költsége egyébként olcsóbb mint a "vizes" napkollektornál. A napkollektor tehát napjaink nagyon hasznos és olcsó fűtési módszere, amely országunkban is egyre nagyobb teret hódit

A napkollektor egy aktív napenergia hasznosító berendezés. A napkollektor működésének alapelve, hogy elnyeli a napnak a sugarait és azt hővé alakítja. Ezt a hőt a napkollektor majd valamilyen folyadék melegítésére használja, ami általában víz. A napkollektor által felmelegített vizet medence vizének a melegítésére, vagy fűtésre használják általában. Természetesen a napkollektor még egy nagyon modern berendezésnek számít ezért az ára is meglehetősen magas.

A fémből és a műanyagból készült napkollektor az egyik leggyakoribb napkollektor típus. A napkollektor e fajtáját sík-kollektornak is nevezik. A napkollektor elsődleges célja, hogy minél több hőt állítson elő minél kevesebb energiafelhasználás mellett. Fontos, hogy a napkollektor ezek mellett minél kisebb veszteséggel üzemeljen. A napkollektorokat tehát egy edzett üveglappal szokták lefedni általában. A napkollektor agy az üvegházhatás elvén működik.

A napkollektor abszord lemeze visszaveri a hősugarakat és ezáltal a meleget a napkollektor a kollektor házán belül tartja. A napkollektor hátfalának a szigetelés is nagyon fontos a hő megtartás szempontjából. Ez legtöbbször kőzetgyapottal történik. A napkollektor hatásfokát ezek mellett nagyban befolyásolja az abszord lemez bevonata, így ezt egy szelektív bevonattal látják el. A medencék fűtésénél a legjobb napkollektor az, melynek kollektora gumiból készült. Ebben az eseten a legegyszerűbb a lefedés.

A napsugárzás teljesítménye egy átlagos nyári napon körülbelül 700-800 W/négyzetméter. A napkollektor célja ennek a teljesítménynek a lehető legjobb kihasználása. Egy medencefűtés során érdemes a napkollektor felületét a medence vízfelületéhez igazítani, mert a napkollektor így fejti ki legjobban a kellő hatását. A medence hő veszteségének az elsődleges oka az mindig a párolgás, de egy teljesen napkollektor által fedett medencénél ez a tényező szinte a nullára csökken.

A napkollektor mellett éjszakánként érdemes még a medencét egy medencetakaróval is lefedni, hogy minél kevesebb hőt veszítsen a víz. A napkollektor tehát ma már egy igen ismert és közkedvelt formája a modernizált fűtésnek. A napkollektor fűthet medencét, garázst, házat a lényeg mindig a szakszerű beszerelés és a pontos választás. A napkollektor nem egy olcsó játék.

Egy-egy meghibásodás is sok ezer forintunkba kerülhet, ezért nagyon fontos, hogy a napkollektor megfelelő képpen legyen telepítve, egy hát tetejére, vagy akár egy medencére. A napkollektor által előállított melegvizet legtöbbször csak fürdésre vagy mosogatásra használják, de fűtést is képes megvalósítani, amihez persze sokkal több melegvízre van szükség. A napkollektor teljesítménye tehát nagyban függ a napkollektor mennyiségétől és felületétől is. A napkollektor és a napelem között kicsi a különbség és ezért sokan keverik őket. A napelem és a napkollektor működése azonban két különböző fizikai úton mozog.

Napkollektor hasznosítás és napkollektor rendszerek...

A napkollektor a következőkre jó:

Napkollektor és napkollektoros víz és medencefűtés/melegítés.

Napkollektor által fűtött házak, nyaralók, társasházak, ipari létesítmények, motelek.

A napkollektor által környezet kímélően előállítható melegvíz.

A napkollektor által az úszómedencék vizének a melegítése vagy a fűtés segítése.

Napkollektor termékek:

Műanyag abszorberek

Napkollektor közkedvelt típusa a sík-kollektor.

Szuper szelektív abszorderek

Mikroprocesszoros napkollektor vezérlők

Melegvíz és puffer tárolók

Szélgenerátoros hibrid rendszerek

Vákuum csöves napkollektor

A napkollektorokról ennyit szerettem volna említeni és leírni. A napkollektor tehát egy igen hasznos dolog. Ne feledjük, hogy a melegvíz igény és a fűtési igény akár 50-80%-át is fedezi a napkollektor.

Napenergia...

A napenergia. A napenergia talán az emberiség egyetlen kimerítetlen energiaforrásainak egyike Hogy mire is jó a napenergia? Erre csak egy szó van. Mindenre. A napenergia ugyanis elláthatja a
házakat, autókat sőt akár a mindennapi gépeket s energiával. A nap az egyetlen olyan

energiaforrás, mely körülbelül 6 milliárd évig kimeríthetetlen lesz. Tegyük fel, hogy egy lakás

fogyaszt ennyi meg ennyi gázt és villamosságot, de vajon meddig? A föld készletei ugyan s

fogyóban vannak, ezért a tudósok és a mérnökök nem véletlen látják a jövőt a napenergiában. A

napenergia mindenhol hasznos lehet. Legyen szó egy napenergia működtette autókról, vagy akár egy napenergia által fűtött lakásról.

A napenergia a mai napjainkban még ugyan gyerekcipőben jár, de vannak már egyes technológiák,

amelyek kifejezetten a napenergia után vannak kutatóban. Ilyen ugye a napenergia által működtetett

háztartási gép, de akár lehet szó egy a napenergiát hasznosítandó télikertől is. A napenergia

felhasznosításra ma első sorban a napkollektorokat használják. Ezek az eszközök, ugyan drágák,

de számos lakás van, mely napenergia által van működtetve. Egy dolog biztos, hogy a napenergia az

mindig is egy biztos és egyben egy elérhető energiaforrás lesz az elkövetkezendő 5-6 milliárd

évben az emberiségnek szüksége lesz napenergiára. Nem lehet tudni ezt. . Most gondoljunk csak bele, ha már most a tudósok a napenergiában gondolkodnak, akkor mi lesz itt 100-200 év múlva? Lehet hogy nem is lesz szüksége az emberiségnek egyáltalán energiaforrásra az elkövetkezendő

évezredben?. Én ezt erősen kétlem.

A bolygó készletei ugyan is fogyóban vannak és eddig a legtöbb

próbálkozás az a napenergia terén van. A napenergia nem csak egy megbízható napenergia forrás, de egyben a napenergia az emberiség megmentője is lehet egy nap. Képzeljük csak el, hogy mi lenne , ha a tudósok megvalósítanának egy napenergia által működtetett űrhajót vagy egy űrállomást. Ez ugyan scifinek tűnhet, de ez bizony a közel jövő is egyben. A napenergia biztosan egy nem szennyező és egyben a föld készletét nem terhelő energiaforrás lesz mindig. A napenergia jó és egyben egy modern dolog.

A nap energiáját fel lehet használni elektromosság fejlesztésére, hő elő

állítására, de akár egy autó meghajtására is. A napenergia nem véletlen, hogy egyben a jövő

fegyvereinek az egyik alapja is lesz. Egyes tudósok szerint a nap energiájának felhasználásával

akár képesek lehetnénk rakéták és egyben bolygók irányítására is, de ez csak nemde monda az

elemzők szerint. Na de gondoljunk csak bele? Mi is tulajdonképpen a napenergia? A napenergia

az emberiség és a technológia éltetőerője, mivel a napenergia egyben életet és technológiai

fejlődést is jelent az emberiség számára.

Végezetül egy dologról sosem szabad elfeledkeznünk

nekünk embereknek, hogy a napenergia egyben szinte egy kimeríthetetlen és gyakorlatilag minden

dolog működtetésére alkalmas erőforrás.

Napelemek...

A napelemek és a napelem a jövő energiaforrásainak az egyik kulcsa lehet. A napelem a egy olyan eszköz, ami a fény vagyis a nap energiáját közvetlen elektromos energiává alakítja át. A napelem továbbá a legtöbb űrben található műhold és tárgy energiaellátását is biztosítja. A napelem is a napenergiával való elektromos hálózatok az egyes tanyák és villamosított környezettel nem rendelkező épületeken egyre elterjedtebb. A napelemes rendszerek lelke tehát a napelem.

A napelemet a tető síkjába kell beépíteni, rendszerint déli irányban, ahol a legtöbbet éri a napfény a ház tetőfelületét. A napelem annál hatásosabb, minél nagyobb felületen van lefektetve. A napelem egyik hátránya azonban, hogy a fény és a nap erejétől függően a napelemek teljesítménye is változik, ezért a napelem hatásfoka nem egyenletes. A napelemes rendszerek ágya az inverter, ami a fény energiáját közvetlenül elektromos energiává alakítja át, amit a berendezési tárgyak használnak fel a lakásban. A napelem és a napelemes rendszerek tehát rendszerint az áramszolgáltató hálózatokkal párhuzamosan üzemelnek így.

A napelem azért is nagyon remek, mert az egyik alapanyaga a szilícium, amiből korlátlan mennyiség található a Földön. A legtöbb napelem tehát félvezetőből épül fel. A szilícium, ami a napelem alapanyaga, az tulajdonképpen a homokban található meg. A szilícium atomjai kovalens kötéssel kapcsolódnak egymással és 2-2 elektronjaikat osztják meg egymással. A napelem alapeleme a szilícium tehát ezért is felvezető. Most nézzük, meg hogy hogyan is épül fel maga a napelem. A napelem cellákból épül fel, amin egy n és egy p réteg található egymáson. A napelem külső felületén elektromos (fémes) érintkezők találhatók.

A másik részén a napelemnek, az-az a napelem n oldali részén elektródák találhatók, amik a vékonyságuk miatt kevésbé árnyékolják a beérkező napsugarakat. Abban az esetben, amikor a napelem n rétegén kellő nagyságú energia gyűlik össze, az n rétegben egy elektron szabaddá válik. A napelem n és a p rétegének az érzékelőit egy ellenálláson kapcsoljuk át, akkor az elektronfelesleges rézből az elektronjainak az elektronhiányos részbe vándorolnak. Ez a folyamat addig tart, amig a napelem kellő nagyságú energiával rendelkező fotonokkal meg nem telik.

A napelemmel kapcsolatosan gyakran vetődik fel így a kérdés, hogy mekkora a napelem hatásfoka és lehet-e a napelem hatásfokát szabályozni és adott esetben csökkenteni. Igen természetesen lehet a napelem energiáját szabályozni és csökkenteni a beépített napelem szabályozókkal. A napelem tulajdonképpen a napkollektorok és a napenergia fogalmával szoros kapcsolatban áll. A napelem tehát egy a napenergiát villamos energiává alakító berendezés, míg a napelemmel szemben a napkollektor a nap energiáját nem elektromossággá, hanem hővé alakítja át.

A napelem és a napkollektor is a napenergiát használja fel, ami a Napból nyerhető és egyben kimeríthetetlen energiaforrás. A legtöbb jármű, amiket a kutatók fejlesztenek már napelemekkel működnek. A napelem teljesítménye már lassan a belső égésű és benzinnel működő motorok teljesítményét is majdnem eléri. A napelem egyik másik fontos előnye, hogy nem szennyez és nem kerül semmibe. A napelem által hasznosított energiát, ami a fény maga, nem kell kitermelni és gyártani. A napelem által hasznosított energia mindig van és lesz és ez a napelem egyik legnagyobb előnye.