Napkollektorok...

A napkollektor napjaink egyik legkorszerűbb és leghasznosabb épületgépészeti berendezése. A napkollektor a napenergia felhasználásával hőenergiát állít elő, amelyet fűtésre és vízmelegítésre egyaránt alkalmazhatunk. A napkollektor éppen ezért rendkívül hasznos találmány, és emellett az üzemeltetéséért nem kell fizetnünk semmit. A napkollektor fizikai elve is nagyon egyszerű. Maga a napkollektor tehát egy olcsó berendezésnek számít. A napkollektor esetében a hőcserélő közeg, a levegő, ám a folyadék is alkalmas erre a célra.

hétköznapi ember a napkollektor elvét, gyakran összetéveszti a napelemmel. Ez ugyanazon elven működik, ámde más célra szolgál. A napelem ugyanis a napsugárzást nem hővé alakítja át, hanem villamos energiává. A napkollektor fényelnyelő részét, abszorbernek hívják. Az abszorber egyébként matt fekete színű és a fény nem visszaverő festékkel bevont. Köztudott, hogy a fekete szín elnyeli a hőt és a fényt, ezért is alkalmazzák a fekete színnel bevont alkatrészt. A napkollektor által gyűjtött hőenergiát általában egy vízzel teli csövön vezetik el a ház belső terébe, amely sok esetben szivattyúval történik. Napos időjárás estében általában 1-2kW erősségű sugárzás jut a napkollektor minden egyes négyzetméterére. Az éves magyarországi napsugárzás 1négyzetméteren naponta átlagosan 3,2kW körül mozog.

A napkollektor kissé részletesebb működési elve a következő. A sötét színű (fekete) általában tükrök segítségével is megvilágított napkollektor elnyeli a napsugarak által adott hőt és ezt közvetíti a hő közvetítő folyadéknak. A napkollektor működését egyébként egy erre a célra kialakított állandó készenlétben lévő automatika ellenőrzi, amely a megfelelő kapott hőmérsékletnél elindítja a szivattyút. Az egész rendszert végül egy nyomás szabályzó egészíti ki. A hő cserélőből is könnyedén nyerhetünk egyébként vizet, amelyet a fűtési célra felhasználhatunk. A lég kollektor is egy igen hasznos találmány napjainkban. Ez a fűtéstechnika is egyre több épületnél tere nyer. A lég kollektor olyan napkollektor, amely a levegő fűtésére használható közvetlenül. Hasonlít illetve, majdnem azonos a szoláris légfűtéssel egyébként.

A levegő a napkollektor belsejében jár. A levegő mozgását a legtöbb esetben ventillátorok biztosítják. Ezen típusú napkollektor esetében is megtalálható a szabályzó, amely akkor lép működésbe, ha a rendszer hőfoka elérte azt a szintet amely a kellő fűtéshez szükséges. Ez a fajta napkollektor is nagyon hasznos, amelyet szintén elsősorban fűtésre használnak, de vannak egyéb cső hálózatokkal kombinált típusok amelyek meleg vizet állítanak elő. A napkollektor legtöbb esetben függőlegesen van felszerelve a házak falára ugyanis a téli nappályát figyelik. Az utóbbi napkollektor üzemeltetési költsége egyébként olcsóbb mint a "vizes" napkollektornál. A napkollektor tehát napjaink nagyon hasznos és olcsó fűtési módszere, amely országunkban is egyre nagyobb teret hódit

A napkollektor egy aktív napenergia hasznosító berendezés. A napkollektor működésének alapelve, hogy elnyeli a napnak a sugarait és azt hővé alakítja. Ezt a hőt a napkollektor majd valamilyen folyadék melegítésére használja, ami általában víz. A napkollektor által felmelegített vizet medence vizének a melegítésére, vagy fűtésre használják általában. Természetesen a napkollektor még egy nagyon modern berendezésnek számít ezért az ára is meglehetősen magas.

A fémből és a műanyagból készült napkollektor az egyik leggyakoribb napkollektor típus. A napkollektor e fajtáját sík-kollektornak is nevezik. A napkollektor elsődleges célja, hogy minél több hőt állítson elő minél kevesebb energiafelhasználás mellett. Fontos, hogy a napkollektor ezek mellett minél kisebb veszteséggel üzemeljen. A napkollektorokat tehát egy edzett üveglappal szokták lefedni általában. A napkollektor agy az üvegházhatás elvén működik.

A napkollektor abszord lemeze visszaveri a hősugarakat és ezáltal a meleget a napkollektor a kollektor házán belül tartja. A napkollektor hátfalának a szigetelés is nagyon fontos a hő megtartás szempontjából. Ez legtöbbször kőzetgyapottal történik. A napkollektor hatásfokát ezek mellett nagyban befolyásolja az abszord lemez bevonata, így ezt egy szelektív bevonattal látják el. A medencék fűtésénél a legjobb napkollektor az, melynek kollektora gumiból készült. Ebben az eseten a legegyszerűbb a lefedés.

A napsugárzás teljesítménye egy átlagos nyári napon körülbelül 700-800 W/négyzetméter. A napkollektor célja ennek a teljesítménynek a lehető legjobb kihasználása. Egy medencefűtés során érdemes a napkollektor felületét a medence vízfelületéhez igazítani, mert a napkollektor így fejti ki legjobban a kellő hatását. A medence hő veszteségének az elsődleges oka az mindig a párolgás, de egy teljesen napkollektor által fedett medencénél ez a tényező szinte a nullára csökken.

A napkollektor mellett éjszakánként érdemes még a medencét egy medencetakaróval is lefedni, hogy minél kevesebb hőt veszítsen a víz. A napkollektor tehát ma már egy igen ismert és közkedvelt formája a modernizált fűtésnek. A napkollektor fűthet medencét, garázst, házat a lényeg mindig a szakszerű beszerelés és a pontos választás. A napkollektor nem egy olcsó játék.

Egy-egy meghibásodás is sok ezer forintunkba kerülhet, ezért nagyon fontos, hogy a napkollektor megfelelő képpen legyen telepítve, egy hát tetejére, vagy akár egy medencére. A napkollektor által előállított melegvizet legtöbbször csak fürdésre vagy mosogatásra használják, de fűtést is képes megvalósítani, amihez persze sokkal több melegvízre van szükség. A napkollektor teljesítménye tehát nagyban függ a napkollektor mennyiségétől és felületétől is. A napkollektor és a napelem között kicsi a különbség és ezért sokan keverik őket. A napelem és a napkollektor működése azonban két különböző fizikai úton mozog.